Ne fogadj el gyógyszert idegentől

Na, másnap reggel aztán behoztak egy csomó fehér gyógyszert. Mint utólag kiderült Medrol nevű steroid volt, a hozzá tartozó káliummal és gyomorvédővel, de kérdésemre a nővér azt mondta gyulladáscsökkentő.
Ez az a gyógyszer amit sose hagyjatok hogy szedessenek hozzátartozóitokkal. (Csak ha tényleg nincs más lehetőség.) A gyulladást lehet hogy tényleg csökkenti, viszont annyi és olyan kegyetlen mellékhatása van hogy én csak életveszélyes helyzetben alkalmaznám a gyógyszert akkor is csak kis mennyiségben. Nagy lehetett a baj, mert elég nagy adagot kaptam. A hatás már aznap este érezhető volt, de akkor nem tudtam még elképzelni miért nem tudok aludni és miért gyűlik bennem olyan feszültség hogy a madárcsicsergés is idegesít.
Mindegy hát gondoltam biztos a kórházi hangulat.... estére azért már kértem egy nyugtatót hogy tudjak pihenni is, de fél óra után felébredtem és csak mászkáltam a folyosókon, meg olvasgatni próbáltam de félig vakon nehéz. Pozitívuma a dolognak hogy így a tengeren túli ismerősökkel és rokonokkal is tudtam beszélni, ahol 8 óra eltérés van, mert nekem mindegy. 24 órázok :D
Pár nap alatt felemelték az adagot 56mg-ra, így a tünetek csak rosszabbak lettek.

• agresszió, türelmetlenség, harag
• kialvatlanság, ingerlékenység
• puffadás
• hormonháztartás felborulása

Mindez kevesebb mint 3 nap alatt. Nap közben a látogatók, a társaság megnyugtatott, de éjjel az a kb 3-tól 6-ig időszak az kegyetlen volt.

Na mikor már kellőképpen ki voltam készülve, ismét bejött a doktornő, aki az elején a vért vette. Nagyon fel volt bátorodva mert most 10 centis tűje volt :D Bájos vigyorral bejelentette hogy a gerincemből fogunk mintát venni, lumbálás következik. Üljek le, görnyedjek előre amennyire tudok az ágy szélén, hogy minnél jobban feszüljön a derekam a gerincemnél. (Mint mikor törökülésben a combodra hajtod a fejed.) Aztán egy határozott mozdulattal a gerincvelődbe szúrja a tűt... 1, 2, 3, 4, 5... és még mindig nem sikerült eltalálni a gerincemet... akkor elment hívott egy másik orvost, akinek a 6. szúrással sikerült eltalálni és ki is vette a mintát, de sajnálkozva mondta hogy túl véres ahhoz hogy használják így ismételünk pár nap múlva. Addig igyekezzek mozdulatlanul feküdni mert az agyvizet pótolni kell, a levett minta miatt, ezért próbáljak sokat inni. Na most hogy iszol mozdulatlanul? Itt már éreztem hogy gáz van, mert a főorvos jött vizsgálni.

Én megmozdulni nem tudtam. a fejem hasogat, szédülök, ha megmozdul valamim benyilall a gerincem, ülni aztán végképp nem lehet... (A doktornő simán felültetett ebédelni egy órával a szúrások után... itt hallottam a folyosón üvölteni a főorvost.) Éjszaka aztán fura érzés volt hogy fekve, csokott szemmel szédülök. Vigyázzatok ezzel a vizsgálattal is. Amíg bármi más remény van, ne engedjétek!!

Az éjszaka elég kegyetlen volt. Majdnem egy hete alig aludtam. Reggel aztán mikor végre kicsit elszenderedtem beesett egy mentős hogy elvisz. Mondtam neki hogy nem lehet mert se nem szabad, se nem tudok felkelni. De megmutatta a papírt hogy urológiai ultrahangra vagyok bejegyezve.
Na akkor nagy nehezen felkeltem, felöltöztem és reménykedve hogy csak egy kezelőbe visz elindultam vele. Láthatta hogy tényleg nem oké valami mert megkérdezte tolószéket kérek-e, de erre amilyen arcot vágtam jobbnak látta ha inkább sétálunk :D

Kocsival vittek át a város másik felére ahol a vizsgálat volt, 6 másik emberrel együtt. A zötykölődés, a 3 óra várakozás állva (mert ugye teltház volt), és a reggeli hiánya nem tudom hogy egyeztethető össze a fekvéssel és a sok folyadékkal :) Mert ugye mikor az ember feküdni is alig tud...

A vizsgálat amúgy annyi volt hogy vért vett egy néni aztán két tizenéves lány levette a gatyámat és megnézegette ami benne volt. Megállapították hogy nagyon rendben van, szép darab, a hasamat ultrahangozták, meg is fogdosták mindketten és 10 perc után sajnos már ismét vártam a váróban.